A fordulat, amiért Ulaa Salim giccsbe hajló filmjét a Mandiner olvasóinak ajánlom, engem is váratlanul ért: az Örökké című, romantikus sci-fi mélyén – az óceán fenekén – olyan üzenet búvik meg, amely kifejezetten meglepő egy dán rendezőtől, mert nem illeszkedik a korszellemhez. A klímaválság tematikájához meg pláne nem. Mert az Örökké részben klímaválságfilm: egy katasztrófával indít, amely során repedések keletkeznek a tengerárokban, és a bolygó várhatóan pusztulásnak indul. Ezeket a repedéseket bolygatná a film fiatal főhőse, a klímakutató Elias, aki egyszerre tündöklően okos és szerelmes. Szenvedéllyel szereti a hivatását és a lányt, akit csak most ismert meg egy buliban. A lány, Anita terhes lesz, és amilyen csúnya a 20. századi szavunk az áldott állapotúra, annyira lesz terhes Elias számára a helyzet. Ő ugyanis a világot mentené a jövőben, nem az életet a jelenben. Anitát abortuszra küldi. Kapcsolatuk összeomlik, mint az óceán-peremvidéki sziklaszirt a filmbeli katasztrófában. A rövid előjáték után másfél évtizeddel később zajlik a film cselekménye, Elias az óceánfenéki repedések világhírű kutatója, magányos hős, aki az életét a klímakatasztrófának szenteli, Anita B kategóriás énekes. Rendezett, házas, családanya. A sors összehozza őket egy pillanatra, ami – úgy tűnik – hatással lesz nemcsak Eliasra, de az óceánfenéki repedés kozmikus energiájára is. Vagy fordítva: a repedés energiája lesz hatással Elias jelenére, jövőjére és múltjára. Az Örökké egy kamaszkori, elrontott románc következményeinek filmje, amelynek csak máza a klímatematika. És itt kanyarodom vissza az írásom elején említett meglepő okra, amiért ajánlom ezt a filmet: kevés videót, filmet, kampányt láttam, amely szelídebben, megrendítőbben és hatásosabban beszél az életvédelemről, mint az Örökké. És valahogy ezt az aspektust egyetlen kritika sem említi a film kapcsán. A klímaválságról menő beszélni, az életvédelemről nem. Hát éppen erre a konfliktusra nyit ablakot az Örökké, a világ megmentését állítja párhuzamba egyetlen embrió megmentésével. Mert végül is mi lenne, ha Anita másfél évtizede, azon a sötét napon mégsem ment volna el az abortuszra?
(Örökké. Ulaa Salim filmje. Országszerte a mozikban)
Olaszországban a bemutatása évében, 2023-ban többen voltak rá kíváncsiak, mint az agyonmarketingelt Oppenheimerre vagy a Barbie-ra, sőt mára minden idők ötödik legnézettebb olasz filmje lett. Teljesen megérdemelten: a Miénk lesz a holnap úgy beszél a szegénységről, az örökölt traumákról és nem utolsósorban a nők kiszolgáltatottságáról, hogy a végén a reményt visszük haza belőle.
Ahogy általában, úgy a mozirajongóknak az idei évben sem kell otthon ülniük. Bár 2025 legjobban várt filmjei egyelőre meglehetősen szűk felhozatallal rendelkeznek, öt kedvencet azért könnyen találni.
Felpanaszolták, hogy a sikeres filmek csak 16 százalékát rendezték nők, pedig ez égadta világon senkit nem érdekel, hogy mi a film rendezőjének a neme.
Ismét eljött az év vége, közeleg a számadás pillanata. Hogy éltük meg az esztendőt, milyen tapasztalatokkal gazdagodtunk? Vagy éppen mi volt az év filmje, az év videójátéka?
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!